A köztársasági elnök más egyéb kvalitása, hogy például tolvaj. És ez minden magyarnak kínos.

Még az erősen sarokba szorított vizsgálóbizottság is kénytelen volt megállapítani: Schmitt a doktoriját úgy szerezte, hogy másvalaki szellemi teljesítményét orozta el –  nyilván azért, mert neki olyan nincsen. Hát tudjátok, sok mindenkit elviselt már ez az ország, az állítólagos rendszerváltozás pufajkás hősét is, a D-209-es ügynököt is, a feszt hazudozó pojácát is, de tolvaj köztársasági elnöke még nem volt.

Tudtuk Gönczről, hogy szadeszos, Mádlról, hogy jobbos, Sólyomról, hogy zöld; mindemellett szuverén, következésképpen vállalható egyéniség volt mindegyik. Aztán Orbán Viktor odanyekkentett a bársonyszékbe, „a nemzet egységét megtestesítő” posztra egy szimpla pártkatonát, valószínű más egyéb kvalitások miatt, hiába ágált-morgott minden épeszű fideszes.

Mármost: a köztársasági elnök intézményét meggyalázni azzal, hogy eztán a Sándor-palotában üzemelő aláíró-masinát kelljen érteni alatta, a szemérmetlenség nonpluszultrája. Akkor legalábbis azt hihettük – nos, mégis van plusz ultra. Mert mikor kiderült, hogy Schmitt a diplomáciai karrierjét többek közt egy vaskos csalásra alapozta, erre nem mondták neki rögtön, hogy Palikám, ennyi volt. Vagyis, a Fidesz egészen egyszerűen levizelte Magyarországot.

A köztársasági elnök a magyar állam legmagasabb közjogi méltósága. Magyarország legmagasabb közjogi méltósága, aki a nemzetközi diplomáciában az országot képviseli, aki nem utolsósorban kinevezi az egyetemi tanárokat és a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, csaló. Az az érv, hogy az egyetem a hibás, mert nem figyelmeztette az ifjú Schmittet, kábé annyira felejtős, mint hogy az áruház a hibás a lopásért, mert nem akadályozta meg. Minden magyar embernek, aki szeretne büszke lenni a hazájára, elképesztően kínos, hogy Schmitt Pál a posztján maradhatott.

Ezért most kijelentem: nekem ugyan nem elnököm a Schmitt. Engem ne képviseljen sehol.

Ti hogy vagytok vele?