A szeretet nem avatja hősökké azokat, akik a pusztító gyűlölet oldalára álltak a történelemben.

Ha emberek, angyalok, vagy a nagy európai népek nyelvén beszélek is, ha használom a politikai kommunikáció teljes eszköztárát, ám szeretet nincsen énbennem: olyan lettem, mint a dallam nélkül zengő hangszerek. Ha van tapasztalatom, magabiztosságom és akkora hatalmam, hogy hegyeket mozdíthatok el, de szeretet nincs bennem: semmi vagyok. Ha sem magamat, sem mást nem kímélve törekszem előre, ha kész vagyok a céljaimért kiégni, sőt elpusztulni is, de szeretet nincs bennem – semmi hasznom abból.

A szeretet türelmes, jóságos, nem irigykedik, nem fuvalkodik fel. Nem torkolja le és nem hallgattatja el a másként gondolkozókat. Nem sértegeti a politikai ellenfelet, nem alázza meg az alkotmánybíróságot, a civil szervezeteket, az egyházakat. Nem tartja fent a harci hangnemet egy sokfelé szakadt társadalomban, inkább az egyetértést keresi. A szeretet nem háborúzik, hanem érvel.

A szeretet nem vádaskodik folyton, nem hárítja az apák bűnét a fiakra. Nem azt lesi, hogyan és kit lehetne büntetni, hiszen nem a félelem légkörét akarja megteremteni. Nem avatja hősökké azokat, akik a pusztító gyűlölet oldalára álltak a történelemben. Ilyesmi eszébe sem jut – a szeretet hősei ártatlan áldozatok, és azok, akik életüket adják másokért.

A szeretet nem keresi a maga és holdudvara hasznát, hanem a közjavak méltányos elosztására törekszik. Nem vezet be olyan adórendszert, ami a szegényeket sújtja és a gazdagoknak kedvez. Nem kezeli bűnözőkként a hajléktalanokat. Nem vegzálja ezer szabállyal és ellenőrzéssel a kisembereket, akik a munkájukból akarnak élni. Nem ad havi negyvenezret egy állását veszített, családos embernek. Nem szúrja ki ötvenhétezer forinttal a közmunkások szemét, azt állítva, hogy így tesz a munkanélküliség ellen. S nem juttat ugyanakkor milliós-milliárdos összegeket magánzsebekbe, mert a szeretet nem korrupt.

A szeretet nem örül a hazugságnak, de együtt örül az igazsággal. Nem kelt hamis reményt, mert nem akar fájdalmat okozni. Ezért nem mond olyasmit a szavazatokért, amit ne tartana be később. Nem állítja, hogy teljesíthetetlen politikai programok megírásával tett valamit a leszakadó rétegekért. Nem mondja a recesszió és a gazdasági egyensúlyvesztés idején, hogy stabilitás és növekedés van. Ha a szeretet bukást szenvedne, nem állítaná, hogy sikert aratott.

De a szeretet nem szenved bukást.

A hazugság le fog lepleződni, az irgalmatlanság vissza fog ütni, és minél fölényesebb egy hatalom, annál mélyebb megaláztatást kell majd elviselnie. De a szeretet soha nem múlik el –  majd rájöttök, ha összetörik a homályos tükör, ami megigézett. Akkor azt mondjátok majd: képmutatás helyett őszinte hitre lett volna szükségünk; önámítás helyett igazi reményre; a hatalom és a pénz helyett a szeretetet kellett volna legfontosabbnak tekintenünk.

De amikorra összetörik ez a homályos tükör, már késő lesz a bánat.

Talán most még nem késő. Talán.